élet
Nemrégiben a semmiből született újjá a budai Várban, a Csikós udvaron a Lovarda, amely a II. világháborúban kapott súlyos bombatalálatot. Az épület közel fele szenvedett komoly károkat, s noha megmenthető lett volna még, az ötvenes években mégis elbontották. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az egykori tervek és fotók felhasználásával ismét felépítették, és hamarosan új, modern funkciókkal várja vendégeit. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított újjáépítésben a Reneszánsz Zrt. is kiemelkedő szerepet játszott.
A 2016-ban kezdődő rekonstrukciót komoly szakmai viták előzték meg. Voltak olyanok, akik vitatták, lehetséges-e és szabad-e változatlan formában felépíteni elpusztult műemlékeket, az eredmény azonban szinte mindenkit meggyőzött.
.jpg)
Az épület helyén eredetileg, a 16. században még egy dzsámi állt, de a terület később is némiképp elkülönült a Várnegyeden belül is. A budai Vár átalakításakor akkor fordult felé a figyelem, amikor Ferenc József bővíteni, korszerűsíteni kívánta a palotát, amire kiváló lehetőséget biztosított a Budavári Palotanegyednek ez a része, a Csikós udvar.
Az építkezés 1890. június 2-án kezdődött meg, Ybl Miklós tervei alapján. Az elismert építész azonban fél évvel később elhunyt, ami súlyos veszteséget jelentett a korabeli építészet számára, és egy időre a Budavári Palotanegyed átalakítása is szünetelt. Pár hónappal később Hauszmann Alajost nevezték ki Ybl utódjának. Ő nem egészen pontosan követte elődje elképzeléseit, ami minden határozott karakterrel rendelkező művésztől természetes. A terveket a visszafogottabb klasszicista neobarokk megoldások felől egy kissé bátrabb historizmus irányába vitte, főként a belső terekben.
A munkálatokon belül az 1901 és 1903 között a Csikós udvarban felépülő Magyar Királyi Lovarda lett talán a legikonikusabb épület. A budai Vár ékszerdobozának is nevezték ezt a gyönyörű épületet, méltán. Nem afféle istálló volt, hanem a királyi udvar lovas-társasági életének központja, bemutatókra is alkalmas látványos csarnokkal.
Az épület szépségében kiemelkedő szerepe van a nemes süttői mészkőnek, amely a homlokzat és díszítmények meghatározó eleme. A kőelemek gyártása még 2016 szeptemberében kezdődött, a helyezési munkálatok pedig 2019 tavaszán értek véget.
A munkálatokhoz összesen közel 300 köbméternyi süttői édesvízi kemény mészkövet használtak fel többek között a támfalak, az előlépcső, a baluszter, a lábazat, a sarokrizalit, az ablakkönyöklő, a főpárkány, az attika és a díszvázák kialakításához. A süttői mészkő mellett kis mennyiségben Aurisina Chiara mészkövet, ruskicai márványt és neuhauseni gránitot is használtak a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei a rekonstrukciós munkálatok során.
Különösen izgalmas kihívást jelentett a szakembereknek a főlépcsőház lebegő éklépcsője. Az eredeti épület keletkezésekor rendkívül népszerű volt ez a lépcsőtípus. Különlegessége, hogy a legnagyobb pihenőelemei is egy tömbből készülnek. Kialakításához speciális, nagy nyomó- és hajlítószilárdságú Aurisina Chiara mészkőre van szükség, ám mivel a lebegő lépcsők már évtizedekkel ezelőtt kimentek a divatból, napjainkra a legtöbb olyan bánya, amely ezzel a kőtípussal foglalkozott, bezárt. A megfelelő méretben elérhető alapanyagra a Reneszánsz szakemberei végül Triesztben bukkantak rá, egy szintén már üzemen kívüli bányában.
Izgalmas szakmai programot kínál a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a tájépítészek számára 2021 tavaszától, melynek keretében nem csupán a süttői mészkőbánya lesz megtekinthető, de a szakmai bejárás kiterjed a kőfaragó műhelyekre, a gyártóüzemre és az utcabútorparkra is. Szőllőssy Barbara formatervező iparművészt, a program leendő házigazdáját kértük meg, áruljon el további részleteket a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Alig 10 perces autóútra Budapesttől mesebeli antik díszkövek és álomszép dizájn travertin burkolatok várják a lakberendezés és kertépítés szerelmeseit, egy nemrégiben nyílt egyedülálló helyen. A limitált darabszámú egyedi régiségeket és modern márkás outlet építőanyagokat kifejezetten az igényes vásárlók számára válogatják össze hétről hétre a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. szakemberei. Az ürömi Fő utca felől megközelíthető szabadtéri piacon minden hétköznap 8-kor indul az élet, és egészen sötétedésig szabad a vásár és a válogatás.
A múlt és a jelen az építőiparban is találkozik: mi sem lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, mint az egyik legnemesebb természetes építőipari alapanyag, a mészkő, amely nem csupán évezredek tapasztalatát hordozza magában, de remekül illik a 21. század fenntarthatósági törekvéseihez is.
A Lovarda, a Főőrség és a Stöckl lépcső csodálatos épületei után a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciójában is fontos szerep jutott a süttői mészkőnek. A különleges munkáról, amelynek előkészületei már 2020 januárjában elkezdődtek, Tarsoly Csaba, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársa árult el kulisszatitkokat.
Az édesvízi mészkő az egyik legnemesebb természetes építőanyag, sok ezer éves történetre tekint vissza. Magán viseli letűnt korok nyomát, amelyről nem egyszer ősi élőlények lenyomata is tanúskodik. Megesik, hogy a kő az egykor élt élőlények teljes vagy részleges maradványait magába zárja, és van, hogy csupán létük egy apró, ám annál fontosabb bizonyítékát őrzi meg, egy lábnyomot vagy egy levél mintázatát.
Nemrégiben az egykori Főőrség történelmi épülete is újjászületett a budai Várban. A Várkapitányság Nonprofit Zrt. által irányított nagyszabású rekonstrukcióban a Reneszánsz Zrt. is részt vett. Az állványok már 2020 tavaszán lekerültek az épületről, így a Hauszmann Alajos egykori tervei nyomán újjáépült egykori laktanya kívülről már ma is megcsodálható, terasza is bejárható. A belső terek kialakítása azonban még folyik: az épület belsejében a kor igényeinek megfelelő új funkciók, kiállítótér, étterem és kávézó is helyet kap majd.
A közeljövőben izgalmas, inspiratív fenntartható közösségi márkával lepi meg a vállalat az igényes városvezetőket, tudatos tervezőket és egyéni építkezőket. Az új termékcsalád egyedülálló ötvözete a 21. századi ökotudatos művészeti trendeknek és a fenntartható, környezetbarát gyártási szempontoknak.
A Kossuth téri metrókijárat feletti volt MTESZ-székház 1972-ben épült, az épület felett napjainkra eljárt az idő. Helyére az Országgyűlés Hivatala került, ám az építkezés váratlan kihívások elé állította a szakembereket. Arról, hogy milyen különleges megoldást sikerült találni a fennálló problémára, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. főmérnöke, Kamondy Tibor számol be olvasóinknak.
Toscana szívében nem sok kisváros büszkélkedhet azzal, hogy jelentőségével felülmúlta Firenzét, „felhőkarcolóival” megihlette patinás egyetemek építészeit, de még a nagy rendezőt, Franco Zeffirellit is.
A koronavírus-járvány következtében megnőhet az igény a környezetkímélő építőanyagok használatára, így a világos mészkő a jövőben még nagyobb szerepet játszhat az építőiparban. A Magyar Hírlap Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetője segítségével járta körül a jelenség mögött fellelhető okokat.
